Befejeződött a PSZK „OKA 3” pályázati programja, amelynek megvalósításában a Kincskeresők Óvoda, Rece-fice Óvoda, Keresztury Általános Iskola és a Kertvárosi Általános Iskola vettek részt.
Elsősorban nagy szakmai sikernek értékeljük, hogy bővítettük a Tehetségpont szakmai támogatásával tehetségsegítő programot megvalósító intézmények számát. Az óvodákban, iskolákban a tehetséggondozó tevékenység két szálon valósult meg:
- A helyi alapszinten működő gyakorlatok továbbfejlesztése tehetséggondozó jó gyakorlattá. Az egyik kidolgozott terület az alulteljesítő tehetségek felismerésére és gondozására irányult, amely még kevéssé ismert a gyakorlat szintjén.
- Három intézményben a tehetségazonosításon alapuló, komplex egyéni tehetségfejlesztés mellett tehetséggondozó műhelyek, projektek megszervezésére került sor.
Az intézményi jó gyakorlatok kidolgozása, mint pedagógiai innováció, komoly fejlesztést, minőségi változást jelentett az óvodák és iskolák pedagógiai gyakorlatában.
Az intézményi jó gyakorlatok letölthetők itt
Kőbányai Kincskeresők Óvoda
Kőbányai Rece-fice Óvoda
Kőbányai Keresztury Dezső Általános Iskola
Kőbányai Kertvárosi Általános Iskola
Kincskeresők Óvoda
A program rövid bemutatása
A Kincskeresők Óvodában a projektmódszer áll a tehetséggondozás szolgálatában, a nevelőtestület e módszer köré építette fel tehetséggondozó filozófiáját és gyakorlatát. A módszer egyszerre biztosítja a tehetséges, kiemelkedő képességű gyermekek felismerését, és fejlesztését, hiszen a gyermekek saját érdeklődésük, választásuk szerint, sokféle módon tevékenykedve tanulhatnak. A projektek a sokféleségükkel a képességek széles körét ölelik át, ezáltal sokféle tehetség megjelenésére adnak alkalmat. A tehetséges gyermekek nagyobb teret kapnak az önállóságban, és minden helyzetben többlet lehetőséget az önmegvalósításra és az önkifejezésre.
Az óvodapedagógusok olyan projekteket terveznek, amelyek az átlagos képességű gyermekek számára is kihívást jelentenek, ugyanakkor lehetőséget adnak a tehetség megmutatkozására, és fejlődésére. Ezért a tehetséggondozást (is) szolgáló projektekre jellemző:
- az intellektuális kihívás – logika, következtetés, rendszeralkotás, ismeretek alkalmazása,
- a kreativitás – fantázia, eredetiség, többdimenziós élmény, problématalálás, alternatívák keresése,
- a társas készségek fejlesztése – önérvényesítés, vesztes együttműködés, vita, érvelés, megegyezés.
A korszerű egyéni tehetséggondozás folyamatát is kimunkálták.
Első lépésben megválasztásra került az intézményben egy fő tehetségkoordinátor és az egyéni fejlesztést végző mentor valamint az óvodapszichológus is bekapcsolódott a munkába.
A pedagógiai és pszichológiai szempontú tehetségazonosításra egy középső csoportban került sor 2011 áprilisában, melynek során a PSZK által kidolgozott kerületi szűrési protokoll ajánlásait és eszközeit alkalmazták. Az azonosítás eredménye ként a leginkább tehetséget mutató 2 gyermek került kiválasztásra. Az egyéni fejlesztési tervet a mentor az erős és gyenge oldal komplex fejlesztését megcélozva állította össze. Az óvodában a projektalapú tevékenységszervezés gazdag lehetőséget biztosított a tehetségek kibontakozásához.
A gazdag gyakorlati tapasztalatokra épülő kiváló szakmai programot ajánljuk a tehetséggondozással ismerkedő, a projektpedagógiát alkalmazó óvodapedagógusok és nevelőtestületek számára.
A pályázat segítségével kifejlesztett gyakorlat és dokumentum bemutatásra kerültek a kerületi tehetséggondozó műhelyben.
Herczeg Katalin, Glück Gyöngyi
Rece-fice Óvoda
A program rövid bemutatása
A Rece-fice Óvodában a speciális csoportközi tehetséggondozó művészeti műhelyeinek jó gyakorlata, az egyik központi eleme a kidolgozott teljes intézményi tehetséggondozó programnak.
A csoportközi műhelyek a néphagyományőrzés területén a helyi nevelési program megszületésétől kezdve működnek. Céljuk, hogy megismertessék a gyermekeket az önkifejezés sajátos formáival, kiteljesedhessen alkotási vágyuk, alakulhasson művészeti világképük. Az agyagos, textiles, táncházas műhelyek éves terv alapján működnek, a foglalkozások megszervezésére heti gyakorisággal kerül sor, a gyerekek választhatnak, melyikben szeretnének részt venni. Minden alkalommal a csoportos óvónők regisztrálják a gyermekek tevékenységválasztását, ennek alapján egyfajta érdeklődési térkép és a tevékenység iránti elkötelezettség is megmutatkozik.
A műhelyekben felkínált tevékenységeken belül is számtalan választásra nyílik lehetőség az alkotási vágynak, kreativitásnak, képességszintnek megfelelően. A műhelyvezetők a munka folyamán szerzett tapasztalataikat rendszeresen megosztják a többi pedagógussal: van-e olyan gyermek, aki az elkészített produktum, teljesítmény esetleg különleges megnyilvánulás alapján további megfigyelést igényel a tehetségígéret szempontjából. Ezen a ponton kiválóan találkozik az azonosítás és gondozás gyakorlata.
A korszerű egyéni tehetséggondozás folyamatát is kimunkálták.
Első lépésben megválasztásra került az intézményben egy fő tehetségkoordinátor és az egyéni fejlesztést végző mentor valamint az óvodapszichológus is bekapcsolódott a munkába.
A pedagógiai és pszichológiai szempontú tehetségazonosításra egy középső csoportban került sor 2011 áprilisában, melynek során a PSZK által kidolgozott kerületi szűrési protokoll ajánlásait és eszközeit alkalmazták. Az azonosítás eredménye ként a leginkább tehetséget mutató 2 gyermek került kiválasztásra. Az egyéni fejlesztési tervet a mentor az erős és gyenge oldal komplex fejlesztését megcélozva állította össze. Az óvodában a projektalapú tevékenységszervezés gazdag lehetőséget biztosított a tehetségek kibontakozásához.
A szakmailag igényes, átfogó rendszert bemutató, jól strukturált dokumentumot mintaértékűnek tarjuk, és ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.
A pályázat segítségével kifejlesztett gyakorlatok és dokumentumok bemutatásra kerültek a kerületi tehetséggondozó műhelyben.
Herczeg Katalin, Glück Gyöngyi
A Keresztury D. Általános Iskolában megvalósított tehetséggondozó tevékenység:
A pályázati programban az alulteljesítő tehetségek azonosítását, fejlesztését, gondozását vállaltuk kerületünk egy intézményében.
A tantestület tagjai 10 órás Géniusz képzés keretében ismerkedtek meg az alulteljesítő tehetséges gyermekek gondozásának problematikájával.
Ezt követően a tantestület tagjaiból alakult munkacsoport hozzákezdett a saját program előkészítéséhez: megfogalmazták az alapelveket, erőforrásokat, módszereket, eszközöket, az együttműködés formai kereteit. A szülők tájékoztatása és beleegyező nyilatkozatának beszerzése is megtörtént. A tehetségazonosítás pedagógiai és pszichológiai mérőeszközök alkalmazásával történt, a PSZK által összeállított tehetségprotokoll leírását alapul véve. A szűrési eredmények és a tanulmányi eredmények alapján 94 tanulóból 19 fő alulteljesítő került kiválasztásra a 2. és 4. osztályos tanulók közül, ezután elkészült a tanulók tehetségprofilja (tanulók erősségei és fejlesztésre váró területek).
Kiemelt fontosságú lépése volt a programnak, hogy a pedagógusok egyeztették, kik azok a gyerekek, akiknél különbség van a lehetséges és a megvalósuló teljesítmények között, akiket jó képességűnek tekintenek, de teljesítményük elmarad az elvárható szinttől. Az alulellátás okainak megállapítása után fejlesztési mátrixot készítettünk, amelyben a fejlesztési igényeket számba vettük és bejelöltük.
Átgondoltuk a szervezeti kereteket – egyéni, kiscsoportos, osztályszintű -, erőforrásokat.
A programban mentorként Péter Szarka Szilvia (Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék) – egyetemi tanársegéd vett részt, aki nagy segítséget nyújtott a fejlesztési terv kidolgozásában.
Az iskolai alulteljesítő tehetséges gyermekek helyi tehetséggondozó programja az iskolapszichológusok és pedagógusok együttműködésének eredményéként jött létre.
Sári Éva
A Kertvárosi Általános Iskolában megvalósított tehetséggondozó tevékenység:
A Kertvárosi Általános Iskolában komplex művészeti tehetséggondozó program kidolgozását és mentor program megvalósítását vállaltuk.
Az iskolában több éve, nagy sikerrel képzőművészeti szakkör működött, felmerült az igény, hogy a szakkörös gyerekek közül a tehetségesebbekkel külön is meginduljon a vizuális tehetségfejlesztő munka. Az OKA pályázat keretében (2010-2011. tanév) az iskola csatlakozott a Komplex művészeti tehetséggondozó program kidolgozásával és a mentori rendszer beindításával a Kőbányai Önkormányzat oktatási stratégiájához. Megalakult az iskolában a pedagógusi „tehetségcsoport”, tagja: 3 pedagógus - mentor (tanító, tanár végzettséggel) és az iskolapszichológus. Meghatározásra került a vizuálisan tehetséges gyermekek fogalma, azonosításának módja és eszköze, a mentorok feladata, a vizuális tehetségek fejlesztési területei.
A projektben a harmadik és az ötödik évfolyamon tanuló diákok vettek részt. Komplex képzőművészeti tehetséggondozó foglalkozásokon a képzőművészet változatos technikáinak alkalmazása, megismerése mellett a diákok a művészettörténeti tudása gyarapodik, irodalmi alkotásokkal ismerkednek meg, anyanyelvi kompetenciáik fejlődnek. Híres művészek életének bemutatása jó alkalom különböző korok megismerésére, a kor életmódjának kutatására. A képzőművészet szoros összefüggésben van a zeneművészettel, a foglalkozásokon alapvető a zenehallgatás, ezzel bővítve a gyerekek zenei ismereteit. Feladatokkal törekszünk a környezettudatos magatartás kialakítására (újrahasznosítás, környezet- és állatvédelem). Logikai készséget fejlesztünk játékos feladatokkal, rejtvényekkel, ezzel kapcsolódva a matematikához és a perspektíva témájának boncolgatásával fejlesztjük a gyerekek térlátását, geometriai ismereteit. Szeptembertől 3 mentor pedagógus 6 tehetségpalánta mentorálását kezdte el egyéni fejlesztési terv alapján. A mentorok a kerületei szintű tehetségműhely programjaiba is aktívan bekapcsolódtak.
A pályázat segítségével kifejlesztett gyakorlatok és dokumentumok bemutatásra kerültek a kerületi tehetséggondozó műhelyben.
Sári Éva
